Hidvégi Máté: Szerencsés realista, Az Avemar története (könyv)

A SZERENCSÉS REALISTA egyszerre tudományos krónika, emberi dráma és inspiráló memoár. A történet főszereplője Hidvégi Máté biokémikus, az Avemarként ismert fermentált búzacsíra-kivonat feltalálója, aki hosszú éveken át dolgozott egy olyan hatóanyagkomplexen, amelynek létezését kezdetben kevesen hitték el. Egy olyan történet ez, amely egyszerre szól tudományról, emberségről és arról, hogy néha valóban csak azok látnak tisztán, akik mernek hinni a láthatatlanban.

A Szerencsés realista három részből áll, a cselekmény három találmány köré szerveződik:

• I. rész: Hidvégi Máté portréja, és szakmai pályafutásának első mérföldköve, az Esterin; 
• II. rész: Az Avemar története; 
• III. rész: A rákvakcina mint a jövő gyógyszere. 

Mindhárom találmány esetében végigkövetjük az elutasítás és elfogadás állomásait. De a könyv nemcsak tudományos munkáról szól, hanem annak szellemi és kulturális közegéről is — hogyan született meg az a szemlélet, amely Hidvégi Máté védjegye lett a maga tudományában is: hidat építeni a gyógyszerek és az élelmiszerek között.

A könyv személyes történetek és dokumentált események váltakozása. A gyerekkori élmények és a családi háttér nem mellékszálak: ezek formálták azt a gondolkodásmódot, amely végigkísérte a pályát. A főszereplő édesanyja a Széchenyi-nagydíjas Dávid Katalin — művészek és tudósok egyaránt jelen vannak a történetben, Kondor Bélától Reigl Juditig.

A könyv a mitológiai hősök útját körbejárva kíséri a feltaláló és találmánya, az Avemar útját: az első feltalálói lépéstől a küzdelmeken át az elismerésig; az országos ismertséget adó Frei Dossziétól egészen addig, hogy egy délután megszólal a telefon: a Nobel-díjas James Watson meghívja Hidvégi Mátét előadást tartani a Cold Spring Harbor Laboratoryba, Long Islandre. Közben megismerjük kutatói élettörténetének kevéssé ismert oldalait, a hit, a kétely, a szenvedés és az állhatatosság pillanatait Kupa Mihálytól Göncz Árpádon át II. János Pál pápáig fölidézhető találkozások során.

A Szerencsés realista harmadik fejezetében a magyar olvasók először hallhatnak a rákgyógyítás forradalmian új koncepciójáról, a személyre szabott rákvakcinákról. Hidvégi a 2010-es évektől foglalkozik a személyre szabott rákvakcinák kutatásával, és 2014-ben Jankovics István virológussal közösen új módszert fejlesztett ki. A rákvakcina ma is kísérleti fázisban van, és a könyv célja egyebek mellett az, hogy rámutasson: vannak olyan intézményi és gondolkodásbeli akadályok, amelyeket el kell távolítani, ha előre akarunk lépni.

A könyv társszerzője Hidvégi Áron Arnold, a főszereplő fia. Áron készítette az interjúkat, amelyeket filmszerű, dramaturgiai érzékkel szerkesztett egységgé. A kötethez írt előszava, A feltalálói észjárásról című esszé, tágabb kontextusba helyezi a mű központi gondolatát, a „Hidvégi-egyenletet.”

Hidvégi memoárja nem a sikerről szól, hanem a kudarc természetéről. Mert a rákkal való küzdelem — akárcsak egy új tudományos elmélet — természete szerint a bukással néz szembe. A valóság többnyire kudarc. És mégis: a csoda néha megtörténik. De vajon lehet-e reálisan gondolkodva előkészíteni a lehetetlent? Nem ez volna a valódi hőstett: hinni a realitásban úgy, hogy közben teret engedünk a csodának is?

___________

Dr. HIDVÉGI MÁTÉ (1955) biológus-mérnök, biokémikus, rákkutató, műszaki-biokémiai doktor, a kémiai tudomány kandidátusa, a kémiai tudomány habilitált doktora, címzetes egyetemi tanár, az Avemar feltalálója.

AVEMAR: Fermentált búzacsíra-kivonatot tartalmazó speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer daganatos betegek részére. Az innovatív biotechnológiai úton előállított kivonat élettani hatásait számos tudományos publikáció, köztük több mint tíz klinikai tanulmány igazolja. A betegek körében az egyik legismertebb kiegészítő onkológiai készítmény a világon.